Fausta

Fehér leszek (M. Zsuzsi)

2012/12/03

Egy nap hazafele sétáltam Faustával, aki egyszer csak azt mondta nekem: "Egyszer elmegyek innen, megmosom az arcom, fehér leszek, és semmi mást nem teszek majd, csak chapatit (kenyai étel) eszem minden nap, minden ebédre, minden vacsorára."

Csak álltam és nem tudtam, mit mondjak... Sokkolt, hogy milyen gyermeki őszinteséggel tudja megfogalmazni, hogyan látja ő a fehér embert és ebben nem volt semmi bántó. Úgy gondoltam, hogy talán a legjobb, ha azt mondom neki: "Fausta, neked nem kell fehér emberré válnod azért, hogy mindig chapatit ehess, a bőröd színe gyönyörű. Tanulnod kell, hogy egyetemre mehess, hogy aztán jól képzett emberként jó munkád legyen, és akkor semmi akadálya nem lesz annak, hogy minden nap chapati kerüljön az asztalodra."

Később Sister Wilhelmina…

Tovább
Mzungu

Mzungu (T. Andi)

2011/11/10

Kenyai tartózkodásom elején történt, amikor az ismerkedős fázisban voltunk a gyerekekkel. Bent ültünk a "játszós" szobában, épp egy rajzfilmet fejeztünk be. A kicsik is kezdtek beszállingózni a délutáni alvásból. Hallom, hogy kint az udvaron Zakaria engem hív. Persze nem nagyon tudta a nevemet, ezért csak így egyszerűen „le” mzungu-zott . Valaki mondhatta neki, hogy hol vagyok, mert álmos képpel megjelent az ajtóban. Mosolyával mindig levett a lábamról. Épp elkezdte volna újra mondani, hogy mzungu, mikor Mutuku felpattant a székéről, minden tekintélyét latba vetve a kis Zakari fölé tornyosult, és iszonyú szigorú arccal elkezdte neki magyarázni, hogy én NEM mzungu (idegen; vagy fehér ember) vagyok, hanem Andy. A nagy hőstette és lovagiassága után odaballagott hozzám és egy puszit…

Tovább
Haszonjáték

Haszonjáték: teregetés (Kozalek Petra)

2010/11/23

A mosónő mos, én öblítek, a gyerekek rohangálnak vagy játszadoznak az udvaron, egy viszont ott áll a combom mellett és okos szemekkel vizsgálja, hogyan tisztítják a felnőttek (mi) a ruhát. Társam énekelget mellettem, néha egy-két jó szóval jutalmazza a kreatív játékaikkal (botra kötözött fonál, gyufásdobozba rejtett kavicsok, szatyorba csomagolt labda) berohanó, ujjongó csöppségeket, vagy nevel, ha valaki árulkodva, panaszkodva, sírva berohan. Egy-egy bölcs szót mond csupán (mint öreganyám gyermekkoromban), és a gyerek lenyugszik, újrakezdi a játékot. Mi néha nevetünk rajtuk, s én igen gyakran rámosolygok kis társunkra, aki már kileste a mosás összes fortélyát, már tudja, mikor jön az a rész, amikor a tiszta ruhával teli vödör a szárítókötél irányába tart. Ekkor eltűnik, s pólócskáján…

Tovább
Árvaházon kívül 1

Az árvaházon kívül (B. Enikő)

2010/07/03

Az árvaházban élve az embert nem is csapja nagyon fejbe a szegénység érzése, hiszen a magyarok támogatásának köszönhetően itt sokkal jobb körülmények uralkodnak, mint a szomszédos családoknál. Mwakio édesapjának látogatásakor döbbentem rá először, hogy milyen kegyetlen az élet az árvaházon kívül. Willy nővér minden alkalommal egy zsák rizst vagy krumplit adott Mwakio édesapjának az éléskamrából, neki a túléléshez és az otthon lévő hat éhes száj etetéséhez még az árvaháznál is sokkal nagyobb szüksége volt rá.

Mwakio testvérei a pénzhiány miatt nem tanulhatnak, és nagyon bizonytalan, hogy milyen eséllyel indulnak neki az életnek. Amint a kis Mwakio haza fog kerülni, őt is súlytani fogja a kegyetlen nyomor, ezért az én szívemben ő mindig Sister Willy kis "árvája" marad, aki az…

Tovább
A. Kati

Élet és halál (A. Kati)

2009/08/10

Hány évig élnek az emberek Kenyában? - kérdeztem egy falubéli temetés kapcsán a nagyobb gyerekektől, akik szemmel láthatóan nem értették a kérdést. Bármikor meghalhatsz - magyarázták nekem, - amikor Isten úgy dönt. A halált is ugyanolyan természetességgel fogadták, mint az élet érkezését. Az átlagéletkor egyébként Kenyában mindössze 48 év, szemben a magyarországi 72 évvel.