Oly távol - mégis közel...

Gödöllőn egy meleg nyári napon villámismerkedés után elindultunk majdnem a világ végére. Na jó, nem kell annyira messzire menni ahhoz, hogy az ember szegény sorsú, nehéz körülmények között élő honfitársaival találkozzon. Mi Eszter vezetésével Mátramindszenten csatlakoztunk a Tegyél Egy Szebb Jövőért Egyesület munkájához. Gyermekfoglalkozásokkal készültünk, de minden kézműves programunkhoz a gyermekek mellett legalább ugyanolyan lelkesen, ha nem lelkesebben csatlakoztak az asszonyok is. Közben a beszélgetésekből megtudtuk, hogy a falu lakói messze járnak tanulni és dolgozni. Egyik nagyapa unokáját kísérte, akit ő nevel, mert szülei elhagyták, nem törődnek vele. Szívszorító volt ezt hallani, és örültünk, hogy a segítségünk jó helyre került. Az alapítvány jóvoltából aznap törődést, mosolyt kaptak, édességekkel és ebéddel jól lakhattak a mátramindszentiek. Elgondolkodva indultunk vissza a nyüzsgő, rohanó világunkba. Egy ilyen nap után kicsivel többnek érzem magam, és mindenkinek csak ajánlani tudom, mert megszépül a lélek, ha törődünk a rászoruló embertársainkkal.

Az utazás közben Athénától hallottam életemben először a kizombáról …. azóta kezdő tánctanfolyamra járok. Mire nem jó egy ilyen közösségi nap!